A KecelCom sztori - 3. rész

Előzmények:

http://www.kecelmost.blogspot.hu/2012/07/a-kecelcom-sztori-2-resz.html

III. rész

Forrás: Keceli Újság, 2010 január

A KecelCom hálózatot épít és új szórakoztató és kényelmi szolgáltatásokat nyújt a keceli lakosoknak.

Innovatívabbá teszi a cég a Keceli Városi Televízió működését.

A hálózat olyan szolgáltatást biztosít, amely SMS üzenetben értesíti a tulajdonost, amennyiben riasztás történt a lakásában, vagy a gyermeke biztonságban hazaérkezett.

Térfigyelő kamerák cégek részére, melyek bármilyen helyszínről, távolról felügyelhetővé teszik az ingatlant.

Hálózat épült,de hol? Erre senki nem tudott választ adni a mai napig sem.

Milyen forrásból fedezték a beruházást, ha már épült a hálózat?

A Kecelcom költségvetésében nem találni erre utaló tételt.

 --------------------------------------------------------

Forrás: Keceli Újság, 2010 február

Pályázaton nyertünk – Segítséget kapnak az idősek

Kecel részvételi lehetőséget és 25 millió Ft támogatást nyert egy nemzetközi kutatási konzorciumban, amelynek alapítója és vezetője a Metacom Holding. A projekt fő célkitűzése, hogy az idősek számára a szociális kapcsolatok fenntartását elősegítő megoldást nyújtson egyszerűen kezelhető, könnyen megérthető, közösségi és szórakoztató funkciókkal rendelkező kommunikációs platform formájában, amely ugyanakkor egyszerűen bővíthető biztonsági és egészségügyi funkciókkal.

Önkéntelenül kérdések merülnek fel az emberben:

Miért kell kutatni azt, aminek a megvalósulását már induláskor beígérték?

Mire költötték az önkormányzattól kapott több mint 32 millió forintot?

Most lesz újabb 25 millió forint, melynek felét az önkormányzat fizeti, amit egy fantom beruházásra költ az önkormányzat, de ki ennek a haszonélvezője?

Egy biztos: a keceliek ebből semmit nem érzékeltek. 

Mi csak annyit tapasztalunk, hogy amíg a KecelCom projektben a „biztonsági és egészségügyi funkciók” csodálatos fejlesztéséről tárgyalnak, Kecelen lassan már normális orvosi ügyelet sincs. Csak halkan kérdezzük: abból a 25 millióból nem futná-e esetleg ennek fejlesztésére? Hátha életeket mentene!

  ------------------------------------------------------

2011.február

A KecelCom Kft. kéri az önkormányzatot, hogy az 51% tulajdonából 2%-ot ádjon át a MetaCom Kft,-nek, mert így könnyebben tud befektetőt találni. A képviselőtestület jóváhagyja a 2 % tulajdon átadását, azzal a feltétellel, amennyiben 2011. december 31-ig nem sikerül befektetőt találni, a MetaCom Kft. visszaadja a 2 % tulajdonrészt az önkormányzatnak.

Az önkormányzat tehát kisebbségi tulajdonossá vált, megszűnt a többségi tulajdona, melyre oly büszke volt.

2010 januárjában már épült a hálózat a „Keceli Újság”-ban megjelent tájékoztató szerint.

A beruházás költségeit 719 millió és 1 milliárd 269,3 millió forint közötti összegre becsülik, pontosabban a háttértanulmány szerint különböző kivitelező cégek ilyen árajánlatokat adtak.

Nem csoda, hogy kell keresni egy befektetőt, vagy tovább húzni az időt, mert az önkormányzattól kapott több mint 32 millió és kutatási célra kapott 25 millió még nem fogyott el.

Befektető mai napig nincs, a 2% még sem szállt vissza az önkormányzatra.

Ilyenkor mondják, komolytalan határozatok, komolytalan döntéshozók.

Forrás: Képviselőtestületi ülés kép- és hangfelvétele

 --------------------------------------------------------

2011. február és 2011. szeptember között

Tisztelt Polgármester Úr!

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala a keceli optikai hálózatra benyújtott 31429/A/1. számú kiviteli terv alapján az építési engedélyt megadta.

A kiadott határozat jogerőre emelkedése augusztus közepére várható. Ezzel a hálózat megvalósítása felé jelentős lépést tettünk.

Az építési engedély a jogerőre emelkedést követően 2 évig hatályos azaz ezen időszak alatt a hálózat megvalósítását el kell kezdeni.

Az építés megkezdésétől számított 5 éven belül kell a használatbavételi engedélyt megszerezni.

Üdvözlettel,

Páris György

Pontosan ki is Ő??

A polgármester és a képviselők lehet, hogy áldomást ittak erre az örömteli hírre.

A fenti levélből megtudtuk, hogy 2010 januárjában a Kecelcom hivatalos engedéllyel nem rendelkezett, így egy méter optikai kábel sem került a föld alá.

A polgármester, a képviselők miért nem tiltakoztak vagy kértek helyreigazítást a Kecelcom –tól, hogy nincs tudomásuk a hálózat építéséről?  

A KecelCom sztori - 2. rész

Előzmények: 

http://kecelmost.blogspot.hu/2012/07/kecelcom-sztori-hiszel-mesekben.html 

II. rész

Forrás: Keceli Újság, 2009 november

 

2009. október 7-én megalakult a KecelCom Kft. 

A társaság többségi tulajdonosa Kecel városa (51%), kisebbségi tulajdonos a Metacom Holdig Zrt. (49%). A város a cégalapításhoz 32 millió Ft-tal járult hozzá, ezzel lett többségi tulajdonos. A társtulajdonos Metacom Holding Zrt. vállalta, hogy a projektvezetést térítés nélkül végzi.

Mit kínál a város saját tulajdonú szolgáltatója:  

-         megteremti a távmunka és távoktatás lehetőségeit, mellyel bővülnek Kecel lakosainak 

      elhelyezkedési lehetőségei.

-         a TV képernyőjén keresztül elérhető játékok, egy gombnyomással kiválasztható és

      nézhető filmek, rögzíthető TV adás.

-         védelmi funkciók és szolgáltatások, hogy a lakosok távolból ellenőrizhetik otthonuk

      biztonságát, gyermekeik és otthon tartózkodó idős hozzátartozók személyi épségét.

-         internet, kábeltelevízió és telefon szolgáltatást, az utóbbi településen belül ingyenes

      lesz.

-         szociális csomagot alakít ki a cég, hogy az internethez és a digitális tudáshoz való

      hozzájutás ne csak a tehetősebbek számára adasson meg.

A kitartást siker koronázta, a kassza kinyílt, a pénz utalva, másik oldalon a tenyerek kinyitva.

Megalakult az a cég, mely augusztusban már építette a hálózatot.

Metacom egy forint hozzájárulás nélkül, ajándékba kapta a cég 49 százalékát az önkormányzattól.

Ezt a nagyvonalúságot és önzetlenséget! Ez igen!
De akkor mire kell a 32 millió??

A cégalapítás maximum 3 millióból megoldható.

Folytatjuk...

A KecelCom sztori - Hiszel a mesékben?

KÖZEL 4 ÉV KRÓNIKÁJA

I. rész

Forrás: Keceli Újság, 2008. december

Tehát…

A Metacom Zrt. elkészítette Kecel Városfejlesztési Kutatását, mely sok lakossági igényt és javaslatot hozott felszínre. Felmerült azoknak a beruházásoknak a szüksége is, amelyek jövőben bevételeket jelentenek az önkormányzat számára, így nagyobb költségvetési mozgásteret engedélyeznek majd Kecelnek.

Ilyen fejlesztési terv egy önkormányzati tulajdonú kábeltelevízió-, internet- és telefonszolgáltató indítása.

A tervek szerint a város saját szolgáltatása 2009. őszén indul majd, a legkorszerűbb optikai technológiával és a jelenleginél kedvezőbb árú szolgáltatás válik elérhetővé a lakosság számára.

A döntés előtt sem a polgármester, sem a képviselők nem tájékozódtak a várható költségekről. 

Illetve tájékozódtak, ugyanis Bóly városába kirándultak tapasztalatszerzésre.

Az ott látottak -ez talán a föld alatti optikai kábel szemmel és kézzel való érintése lehetett- valamint az a tény, hogy a Metacom Zrt. hirtelen elkezdte támogatni a Keceli Kézilabda Klubot, továbbá a  felvázolt sikerorientált önkormányzat vizionálása megfelelő ajánlólevél volt a döntés meghozatalához.

A várható, kézzelfogható siker elérhető lett számukra a felvázolt 150 – 200 milliós beruházási költséggel.   

A szavazás után volt, aki vette a fáradságot és megkérdezett már a piacon levő szolgáltatókat, hogy Kecelen a kábelhálózat kiépítése vajon mennyibe kerül a felvázolt technológiával?

A válaszok egyértelműek voltak: 700 millió és 1 milliárd közötti összeget jelöltek meg a beruházás megvalósítására az utcák hossza alapján.

Ha ugyanezt megtette volna a polgármester, -ami valljuk be, igazán elvárható lett volna tőle a fizetéséért cserében- a testület bizonyára nem dobott volna ki több tízmillió forintot az ablakon egy délibábra.

Hát igen, erre mondják, hogy messziről jött embereknek nem kell mindent szavát elhinni.

…de velünk elhitették.

 Forrás: Keceli Újság, 2009. augusztus

Vagyis...

Együttműködési szerződéskötésről hoztak határozatot nemrégiben a keceli képviselők a Metacom Holding Zrt-vel. Ennek következtében a megalakuló cég minden eddiginél magasabb színvonalon és kedvezőbb áron nyújtja majd szolgáltatásait a lakosság számára – nyilatkozta a Haszilló Ferenc polgármester.

Emlékszünk, hogy mikorra ígérték a szolgáltatás elindítását?

2009 őszére!

Amikor hosszú hallgatás után végre megszólalt a legilletékesebb, megnyugodtunk, hogy épül és valóban sokkal kedvezőbb áron nyújtja majd a szolgáltatásait a megalakuló új cég.

Igaz, nem látta senki az épülést, de ha valakinek, neki csak elhitték az emberek, hogy épül, hiszen már mindenki erről beszélt, és verte a fejét a falba, hogy miért kötött szerződést a Digi TV-vel.

Elindult a médiareklám, és a mese folytatódott, a város bezárt pénztároló tresorjába betették a kulcsokat…

...és a java még csak ezután következik!

Folytatjuk!

"Tisztelt Blogosok!

Az útépítéssel kapcsolatos írásukkal kapcsolatban lenne megjegyzésem és kérdésem.

Az önkormányzat nyert az útépítéshez - mivel a pontos összeget nem ismerem - mondjuk 150 millió forintot. A városnak meg 101 millióval kellett hozzájárulni a beruházáshoz. Jól értelmeztem?

Ezt takarítaná meg a város azzal, hogy megállapodott a kivitelezővel, hogy a pályázaton nyert pénzért, vagyis 150 millióért megépíti az utat. Jól értettem?

Ha ez így van, akkor miért kellett a telkeket ajándékba adni a kivitelezőnek és miért fizették ki a 18 milliót?"

Egy beruházás története

Avagy az adakozó – ajándékot osztogató önkormányzat

1. Kecel város önkormányzata pályázatot nyújtott be az ún. Harckocsi út III. ütemének aszfaltozására. A gazdák egyetértenek.

2. A benyújtott pályázat nyer, épülhet az út, a gazdák pedig fizethetnek.

3. Kiválasztják a kivitelezőt, a kiszivárogtatott hírek szerint a kivitelező a pályázaton elnyert összegért vállalja a kivitelezést.

4. Az út elkészül, a pályázati összeg lehívásához igazolni kell az önrész (101 millió Ft) kifizetését a kivitelezőnek. Elő kell teremteni az összeget.

5. Az önkormányzat eladja Kecel legértékesebb telkeit a Kossuth utcában valamint a József Attila utcában összesen 83 millió forintért a kivitelezőnek, mely a beruházásból vállalt önrész több, mint 80%-a. A hiányzót feltételezhetően a földtulajdonosok  befizetéseiből fedezi az önkormányzat.

6. A kivitelező átutalja a 83 milliós vételárat, mely a megérkezik az önkormányzat számlájára.  Évszázad ingatlan értékesítése az önkormányzat részéről.

7. A vételár meg sem pihen az önkormányzat számláján, mert gyorsan átutalja a kivitelezőnek önrészként az út építéséhez.

8. A kivitelező visszakapta a pénzét és ajándékba kapta a város legértékesebb telkeit. Ha egyenként értékesíti (lehet, hogy már meg is van a vevő, a tulajdonváltást kell figyelemmel kísérni), vagy valamit épít a telkekre, így további extra profitra tehet szert az önkormányzat jóvoltából és kiderül, hogy az évszázad legrosszabb üzletét kötötték meg. Természetesen nem a kivitelező részéről.

9. De még minden jóra fordulhat, ha a kivitelező valamilyen furfangos módon visszaadja az önkormányzatnak a telkek tulajdonjogát. Ebben az esetben egyetlen probléma lehet csak akkor, ha ez kiderül. Mert ez büntető feljelentést és a beruházás teljes összegének a visszafizetését vonja maga után. Ez pedig pénzügyi katasztrófát okozna a városnak, álmatlan, idegtépő éjszakákat és nappalokat a polgármesternek.

Az önkormányzat híres adakozó – ajándékozó kedvéről, mert ilyen volt a Kecelcom – nak adott több mint 32 millió forint is, de ezzel majd foglalkozunk legközelebb.

Képviselő-testületi ülés, rövid videók

Testületi óvoda  -a polgármester úr rendet teremt

Szavazzunk! ... Vagy ne?

"A többség dönt! Ugye? ... hát... négy, három, kettő!" 
-szabálytalan szavazás

Hogy mik vannak!!!

TRIANON előadás Kecel Városi Múzeumának Café részlegében!
Az előadás után fakultatív programként megtekinthető 
a Helytörténeti Kinder-figura kiállítás!

A kiállítások és előadás-sorozatok finoman összehangolt témáiból is érzékelhető, hogy újdonsült múzeumunk mélyen átgondolt küldetéssel és céllal rendelkezik.

Szomorú, hogy ilyen nyilvánosan űzünk csúfot magunkból, és még szomorúbb, hogy sajnos beigazolódni látszik a feltételezés, melyet több olvasónk is megfogalmazott az elmúlt napokban:

Kecel város Múzeuma, a "mindenki múzeuma", ami eddig kicsit csendesebben ugyan, de a közösség érdekeit szolgálta, egy szélsőséges politikai párt kezébe került.

Egy olvasónk leveléből...

"Szakember kell a múzeum élére, el kell helyezni Iván László hagyatékát… Ilyen és ehhez hasonló indokok hangoztak el testületi üléseken mikor indokolni kellett a Városi Múzeum önállósítását a Művelődési Háztól.

A szakember lett egy állítólag történész végzettségű munkanélküli, muzeológus helyett, Iván László hagyatékának pedig se híre, sem hamva.

Nem kérdés, hogy múzeum vezetőjének kiválasztása politikai alku eredménye. Kellett az MSZP-s képviselőnő szavazata a többséghez, és az élettársnak munkahely.

Van más eredménye is ennek a váltásnak. Folyamatosan újabb és újabb kiállításokat rendeznek a múzeumban. Igaz, több millió forintot szavazott meg erre a képviselő-testület, mellyel korábban a Művelődési Ház nem rendelkezett.

Bár sokan azt sem értik, miért kellett a helytörténeti kiállítást szétszedni, amikor a Művelődési Ház kiállítóterme, ami erre lett létrehozva, folyamatosan rendelkezésre áll alkalmi kiállításokra.

Joggal mondják és kérdezik, a Kinder tojás megvan, de hova lettek a keceliek által a múzeumnak önzetlenül ajándékozott kiállítási tárgyak? A válasz egyszerű, a karbantartó részleg telephelyére (Bikaistálló) lettek kiszállítva raktározás céljából. Feltételezhetően ott szakember fogja kezelni. Talán erről is lesz majd testületi döntés.

Ha durván fogalmazunk, ez a keceli emberek szembe köpése, ha finoman, akkor az ajándékozók hülyének lettek minősítve, annak ellenére, hogy a polgármesterrel az élen, egyes képviselők életüket és vérüket ontva osztályharcot vívnak Kecel múltjának ápolása és megőrzése érdekében. Kerestem, de nem találtam meg Kecelen a tojásgyártó gyárat, ha már ilyen fontos szerepet töltenek be termékei a keceli helytörténet életében.

A Fő utcai híradó szerint, bár még nem erősítette meg senki, a fentebb írt politikai alkunál sokkal nagyobb horderejű politikai alku köttetett a múzeum leválasztására. Az utcai hír arról szól, hogy a polgármester alkut kötött az egyik ellenzéki párttal annak érdekében, hogy a múzeum használatáért cserébe ezen párt 2014-ben nem indít önálló jelöltet a polgármesterrel szemben és a jelenlegi polgármestert támogatja…

Nem véletlenül mondják, hogy színház az egész világ, csak egyes politikusok nézik vaknak és süketnek a választókat. Aki a politikusok közül a kivételhez tartozik, azt nagyon meg kell becsülni.

A nagy önállósodásnak van azért kézzelfogható eredménye is. A múzeum vagy kiállítóhely vezetője már nem a TT teraszán várja a látogatókat, asztalok és székek vannak az udvaron, és ott ülve, nem közszemlére kitéve kell az ásványvizet kortyolgatni.   

    

A Kecelen élők meddig hagyják, hogy hülyének nézzék őket?"

Olvasói levél, 2012.06.04

"Sziasztok!

Szeretném ha feltennétek az én levelemet is a blogra, de a nevemet nem szeretném megjelentetni.Írtatok egy ismerősömről, akit én nagyon szeretek és ez engem zavart.

Hát nem tudom mennyire fer dolog valakinek a bajával itt foglalkozni. Szerintem ő is jó ember és ügyes, mert ismerem és szerintem sokan, és mindannyian tudjuk, hogy amúgy mijen. Mi úgy szerettjük ahogy van. Jó fej és nagyon okos ember, mert sok szép dolgot tervez és jó a fantáziája. Szerintem mindenkit úgy kell szeretni ahogy van. Tegyétek ti is ezt. Amúgy nekem tetszik a blog, tökre igaz lehet amit írtok, de ne bántsátok a jó embereket mert az nekünk Kecelieknek sem jó.
Köszi"

-----------------------------------------------

A szerkesztőség nyilatkozata:

Blogunk a személyi kérdésektől továbbra is elhatárolódik. Mi nem személyekkel, hanem ügyekkel és problémákkal foglalkozunk. De mivel a közösségi oldalakon névvel és fényképpel nyilvánosan felvállalt vélemények más felületen történő közzététele semmiképpen nem minősül etikátlan lépésnek, ezért ettől a jövőben sem zárkózunk el.

Kérjük továbbá olvasóinkat, hogy ne küldjenek másokat lejárató, sértő tartalmú leveleket, ugyanis ezeket nem áll módunkban publikálni!

Olvasói vélemény

Névtelenséget kérő olvasónk levélben szólt hozzá legfrissebb bejegyzésünkhöz. Írásának közzétételéhez hozzájárult.

"Tisztelt Blogszerkesztők!

A kezdetektől fogva nyomon követem a keceliblog munkáját, az oldal frissítéseit, és már a megjelenés is nagy örömmel töltött el minket. Sajnálatos, egyben teljesen érthető is számomra, hogy az oldal névtelenségbe burkolózva végzi munkáját. Volt olyan időszak a közelmúltban, amikor média sem szólhatott másról, csak a szépről, a jóról és minden olyan felszínes megmozdulásról, melyek csak arra voltak jók, hogy eltereljék a figyelmet arról, hogy miként használják és élnek vissza a lakosság, az adófizetők pénzével. Így van ez napjainkban is, bár az információ áramlásban látni vélem a pozitív irányú fejlődést. Egyes képviselők folyamatos, médiát támadó hozzászólásaiból érzékelhető, hogy ez együtt jár némi harccal. 

Sok mindent megtárgyalnak és eldöntenek vezetőink…a kulisszák mögött. Mi már csak a megváltoztathatatlan döntésekkel szembesülünk. Minket, az egyszerű városlakókat miért nem kérdez meg senki? Miért érzik a vezetők magukat felsőbbrendű lényeknek? Nem bennünket képviselnek? Hogyan is képviselhetnének, ha „nem ereszkednek le hozzánk”, nem beszélgetnek velünk... vagy ha igen, akkor semmibe nézik az igényeinket? Miért mondják mindig azt, hogy az „önkormányzat pénzén”?!  Valóban azt hiszik, hogy a várost buta csürhék lakják, akik becsukott szemmel, vakon és nagyot legyintve sokáig tűrik, hogy mindegyre jobban letapossák, a nyomorba taszítsák őket?! Ők nem arra esküdtek fel, hogy szolgálják a várost?! Nem. Ők saját maguk érdekeit szolgálják…átgázolva a városon! A legutóbbi testületi ülést nézve, számomra teljesen egyértelművé vált az, ami eddig sem volt megkérdőjelezhető a város lakói számára. 

Na de, Molnár Tamás hozzászólása… -hogy ne nagyon kanyarodjak el a tárgytól, ami miatt el is szántam végre magam, hogy írjak önöknek. „MIKOR VOLT UTOLJÁRA ENNYI? EZEN GONDOLKOZZANAK AZOK, AKIK HAGYTÁK EBEK HARMINCADJÁRA AZ INTÉZMÉNYT. ÉLNEK MÉG EBBEN A VÁROSBAN ÖNZETLEN, JÓSZÁNDÉKÚ EMBEREK, AKIKNEK SZÍVÜGYE A MÚZEUM SIKERES MŰKÖDÉSE.” 

Hát valóban…a stílus maga az ember! Kis városban élünk, mindenki ismer mindenkit…ha csak nagy vonalakban is…és valakit tényleg elég „csak nagy vonalakban.”

Én szeretnék néhány szót szólni városunk kulturális központja mellett!

Gyermekeim rendszeresen járnak a Művelődési Ház rendezvényeire. Az ott dolgozók szervező munkájának köszönhetően minden évben rendeznek nyári táborokat, pl. Fehérszarvas, kézműves tábor, de húsvétkor pl. tojásfestést is. Mindig nagy izgalommal várják a gyerekek a programokat, és nem véletlenül. A dolgozók már-már saját egészségi állapotukat sem kímélve dolgoznak fáradhatatlanul azon, hogy a gyerekek minden évben felejthetetlen élménnyel zárják a tábor utolsó napját. Nem csak én, de ismerőseim is fontosnak tartják a hagyományok őrzését, ápolását. A múzeum és kertjének jelenét legalább annyira ismerem, mint a múltját. Tudom miből mi lett, láthattam, és láthatta mindenki aki egy kicsit is odafigyelt. Sajnos én sem vagyok mai gyerek. Azt biztosan tudom, hogy az eredmény nem tálcán érkezett. Ott bizony a Művelődési Ház minden dolgozója (és családtagja) kivette részét a munkából…és még a vezetőnek sem esett le a gyűrű az ujjáról. A kerti tavacskától kezdve a járda és minden érték, ami ma is ott áll, bizony az ő saját kezű munkájuk gyümölcse. Ők kerestek szponzorokat is, akik önzetlenül járultak hozzá annak a helynek a szépítéséhez, ami napjainkban éppen egy politikai párt bázisállomásává alakul át, meglátásom szerint ...ha még át nem alakult. Ne értsen félre a kedves szerkesztőség, de én azt gondolom egy város intézményének területén minden embernek jól kell éreznie magát, pártoktól függetlenül.

Szóval visszakanyarodva a „munkához”: amíg vannak helyek, ahol folyik az építő jellegű munka, addig úgy látszik mindig lesznek emberek, akik arra várnak, hogy lecsaphassanak a „kész termékre”. Hát nem ez a legegyszerűbb?! Semmit nem kell tenni érte, csak használni kell és közben fáradhatatlanul hangoztatni, hogy „mit meg nem tettünk érte!”. 

Ami pedig a „MIKOR VOLT UTOLJÁRA ENNYI?” látogatók számára utaló kérdést illeti… A Városi Múzeumot csekély éves költségvetésből tartották fent a legjobb tudomásom szerint és nyilván azért, mert állítólag nem volt pénz. Majd az idei költségvetés megtervezése alkalmával már felsőbb nyomásra ennek sokszorosát kellett megtervezni – hiszen, bár még nem volt hivatalosan kimondva, de már úton voltak az új vezetők és velük együtt lett pénz is! A most rendelkezésre álló összegből az előző vezetőség is tudott volna csodát művelni messze túlszárnyalva a jelenlegi rendezvények színvonalát!  

Nem akarok bántani senkit, de cseppet sem tartom tisztességesnek és emberinek azt a fajta megnyilvánulást, ami a jelenlegi vezetők, kuratórium tagok -vagy minek nevezzem őket- viselkedésében megmutatkozik. Azzal, hogy a számukra kényelmet megalapozó múltat gyalázzák nem ígéretesebbé teszik a jövőt, hanem csírájában elfojtják annak lehetőségeit, gyűlöletet gerjesztve ezzel is maguk között! 

Ami pedig Molnár Tamást –akinek mindig hétvége van, de ezért cseppet sem irigyeljük- illeti, sajnálom, hogy egy közel negyvenes éveit taposó ember azzal van elfoglalva, hogy miként fényezze önmagát, holott senki és semmi nem vonja kétségbe agyának józan állapotú képességeit…kár, hogy ilyen nap ritkán adatik, de legyünk optimisták! Mindenesetre kevesen tehetik meg, hogy reggel hazasétálnak, mert éppen munkavégzésre alkalmatlan másnapos állapotban ébrednek… esetében ez általános jelenség. Én szívből szorítok neki, hogy lelke megerősödjék, talpra álljon és akkor méltán nőhet meg az önbizalma is. Akkor talán nem kell állandóan önmagát dicsérni, megteszik ezt majd mások is!

A továbbiakban is kívánok a blog szerkesztőinek jó munkát, kitartást és őszintén remélem, hogy az idő múlásával egyre kevesebb munkájuk lesz, mert akkor ebben a városban minden bizonnyal jóra fordulnak a dolgok! 

Holiday :-)

Ui.: Egyébként jobban belegondolva, nem értem, mi a probléma a névtelenséggel. Mátyás király is álruhában osztotta az igazságot! És ennek mindenki örül....így utólag!"

Molnár Tamás nyilatkozata a Városi Múzeum sikereiről

Az egyik ismert közösségi oldal felhasználója a következő hozzászólásra hívta fel szerkesztőségünk figyelmét:

"Az írigységtől besárgult szarkavaróknak üzenném, hogy nem zárt be a kiállítás. Akik eddig semmit sem tettek a múzeum érdekében, jobban teszik ha most befogják a szájukat és a munkájukra koncentrálnak.

Több mint 400 igazi, jószándékú ember volt a megnyitón. Na? Mikor volt utoljára ennyi? Ezen gondolkozzanak azok, akik hagyták ebek harmincadjára az intézményt. Élnek még ebben a városban önzetlen, jószándékú emberek, akiknek szívügye a múzeum sikeres működése.

Aki a múzeumot fikázza, az az én munkámat is semmibe veszi."

 

A szöveget talán magyarázat nélkül is értjük. (Kiegészítésként megjegyezzük, hogy az említett létszámnak körülbelül a fele vett részt a kérdéses rendezvényen.)
Az utolsó mondatot viszont fontosnak tartjuk kiemelni, hiszen kitűnően bizonyítja, hogy a fent olvasható rendkívül építő és magasröptű nyilatkozat hátterében álló személy valóban egybeforrt a Városi Múzeummal. 
"A stílus maga az ember." 

Szívből sajnáljuk, hogy a múzeum új vezetése egyetért ezzel a stílussal, és helyt ad az efféle hozzászólásoknak.

Ahogy az alábbi képen látható, a múzeum kuratóriumának egyik tagja annyira látványosan egyetért, hogy még "lájkolta" is a bejegyzést:

  
Ebben az egészben talán az a legszomorúbb, hogy nem vicc. S hogy ezt a kabarét lényegében és igazán nem a delírium állapotában lévők játsszák (csupán), hanem az értelmes emberek. Ők azok, akik hisznek abban, hogy ezen a zűrös "színpadon" elérhetik a jól kiszámított céljaikat, s ez az, ami már nem kabaré... Ez bizony félelmetesen komoly játék. Kötelességünk, hogy ne nevessünk ezen, de ne is sírjunk! Csak tegyük azt, amit a tisztességünk, emberségünk kíván ebben a városban!

Játszótereink jelene -képviselői reakciók

(00:11:05)

Hortobágyiné Németh Tünde, képviselő:

„Én két témában szeretnék még szólni.

Az egyik a már oly közkedveltté vált Kecel… blog spot… nem is tudom pontosan, mi az elérhetősége, a legfrissebb téma a blogspoton a játszóterek. Több hozzászólás is van, legtöbb Czár Lászlót idézi, illetve a Keceli körképben ezzel kapcsolatban elhangzottakat, és aki ezt írja, szerkeszti, az úgy kezeli az Önkormányzatot, mint aki nem akar ezzel a témával foglalkozni. Annak ellenére, hogy a közmeghallgatáson ez felvetődött, és nagyon fontosnak tartanám, hogy becsüljük meg legalább azt, amink van, mert igaz, hogy az óvodánál vannak új, felújított, modern, biztonságos játszótereink, de azokat a mi gyermekeink használhatják a hétköznapjaikban, és azt, azokat az óvodákban lévő játszótereket is az önkormányzat önrészével finanszírozott pályázatokból valósítottuk meg, és hogy miért néznek ki úgy a közterületi játszótereink, arról nem hinném, hogy csak a képviselő-testület tehet. Ezzel kapcsolatban szeretném javasolni, hogy a fotókkal is alátámasztott, valóban nem biztonságos, a ligetben lévő, még valamilyen szinten fennálló játszótéri eszközöknek aligha nevezhető eszközöket bontsuk el, mert valóban veszélyesek. Ez az egyik téma.”

Szeretnénk megragadni az alkalmat, hogy felhívjuk a képviselő asszony figyelmét egy fontos tényre: az óvodai játszóterek nem az „Önkormányzat önrészével”, hanem a keceli adófizető polgárok pénzéből finanszírozott pályázatokból valósultak meg. 
A pénzek elosztásáról, a várost érintő szükségek ismeretében dönt a város vezetése. Ily módon igenis felelős az elhanyagolt, balesetveszélyes játszóterekért.

(00:23:55)

Hortobágyiné Németh Tünde, képviselő:

„A játszótér témához egy kicsit visszatérve, hogy legyen valami javaslatom is esetleg ezzel kapcsolatosan, nem tudom, hogy volna-e annak a pénzügyi lehetőségeken kívül jogi akadálya, hogy az óvodában, valamelyik óvodában a játszóteret esetleg hétvégén, mondjuk szombaton délután 1-2 órára felügyelet mellett megnyitni az óvodáskorú gyermekek számára? Tehát azon kívül, hogy felügyelet, és ez ugye mind pénzzel jár, volna-e rá lehetőség? Az óvoda esetleg ez előtt nyitott-e? Esetleg…”

Antóni Györgyné, intézményvezető:

„Én egyáltalán nem zárkózom el, a kérdésem az, hogy ki lássa el ezt a feladatot, ezt ki fogja finanszírozni, mert nyilván felügyelet nélkül nem lehetnek ott a gyerekek. Ki az, aki felel azért, adott esetben hogyha ott valamilyen baleset történik, ha megrongálódik, ki javítja… tehát azért ez elég sok problémát vet föl, illetve hát kérdezem, hogy ki az, akinek ott kell lennie… tehát mindenki ledolgozza a munkaidejét, legalább hétvégén szeretné az idejét a családjával tölteni.”

Hortobágyiné Németh Tünde, képviselő:

„Kérdezem a testületet, illetve akkor az intézményvezető asszonyt, hogy érdemes-e ez a téma egy külön megbeszélést, hogy esetleg megoldást találjunk ily módon erre a kérdésre?”

Szabóné dr. Opauszki Zsuzsanna, jegyző:

„Találni kell valamennyi pénzt és csináltatunk terveket, és akkor megnézzük, hogy ott van a park, ahol ugye le kéne szerelni, nyilván azoknak a helyére lehetne EU-konformot tenni…”

Haszilló Ferenc, polgármester:

„Most pont arról beszélt a jegyzőasszony -ne haragudj, hogy közbevágok- hogy augusztus 31-ig ezeket a sérült játékokat, ami a ligetben van, ezeket le kell szerelni, és a leaderes pályázaton keresztül belül lenne lehetőség szerintem, szerintem ezt rendbe tenni. Most szeptemberben megnyílik a leader, illetve az új szabadidőparkra pályázni, ami Császártöltés felé lenne. Tehát ez lenne a leaderen belül. Ezt próbáljuk megoldani.”

Tehát ezt úgy kell értenünk, hogy augusztus 31-ig a ligetben lévő játszóteret gyakorlatilag felszámolják, azután majd esetleg ha lesz lehetőség pályáznak egy újra? 
Ez megint csak nem hangzik túl biztatóan...

Hortobágyiné Németh Tünde, képviselő:

„Elnézést, az intézményvezető asszony még szeretne hozzászólni, azt hiszem.”

Haszilló Ferenc, polgármester:

„Mondjad Ági, parancsolj!”

Antóni Györgyné, intézményvezető:

„Egy kis reklámot szeretnék csinálni annak a kezdeményezésnek, amit mi elindítottunk, már megjelent az újságban is. Mi gyűjtjük -és nem mondom a nevét- egyfajta ételízesítő csomagját, amivel játszóteret lehet nyerni, és én szeretném akkor itt mindenki figyelmét felhívni arra, hogy vásárolja, mi ezeket gyűjtjük, és továbbítjuk, amivel a városnak nyernénk játszóteret. Az óvodáknak már van, de pontosan azért vállaltuk fel ezt a szerepet, hogy a város lakói is kivehessék a részüket ebből, és esetleg jusson másnak is játszótér, ne csak az óvodai gyerekek részére.”

Dr. Borbényi Ilona, képviselő:

„Csak azt akartam mondani, hogy Tündét szeretném erősíteni… Berger Józsival, Tomival, amikor még kisgyerekük volt, vagy akinek még nem is volt gyereke, ezt többször tárgyaltuk évekkel ezelőtt, hogy vannak … illetve nincsenek játszóterek, hétvégén, amikor a szülők esetleg az anyuka is vagy az apuka is a munkaidő alól fölszabadulva éppen tudna sétálni, nincs hol a gyerekkel játszani, aztán most már örülünk és büszkék vagyunk, hogy van hol, csak azok éppen be vannak zárva, hát azért ezen valamit lehetne gondolkozni, változtatni, mert most persze nagy dolog a munkaidő, de zártan elég furcsa. Józsinak volt egy ötlete, hogy kulcsos megoldás van nem tudom Orosházán, Békéscsabán, hol mondta, tehát azért lehetne erre egy kicsit rugalmasabb megoldást találni. Itt vagyunk egy kicsi településen.”

Kicsit elgondolkoztunk azon, hogy vajon mit is szeretett volna mondani a képviselő asszony ezzel a felszólalásával, de mi nem jöttünk rá.

„Lehetne gondolkodni, változtatni”… „nagy dolog a munkaidő, de zártan elég furcsa”…
Hogyan szól tehát dr. Borbényi Ilona állásfoglalása az ügyben? Támogatja Hortobágyiné Németh Tünde hozzászólását, mely szerint ki kellene nyitni az óvodai játszótereket szombaton? 
Hogyan érti a "kulcsos megoldást"?  Létre szeretne hozni egy körbekerített, zárható játszóteret valahol a városban?

Mi tehát a következő lépés? Hogyan induljunk el a megvalósítás útján?

Általános jelenség: sokat beszélünk, de keveset mondunk… és az ilyen felszólalások után általában sajnos nem történik semmi.

Haszilló Ferenc, polgármester:

„Józsi, parancsolj!”

Dr. Beke József, képviselő:

„Én egy picit, ugyan ebben már nem vagyok érintett, de egy picit azt gondolom, hogy ne akarjunk már ilyen különlegességeket, tehát problémákat okoz ez, hogy oda bemenjenek… tehát azért a játszótéri játékok elég gyakran megrongálásra kerültek. Most ezzel senkit nem akarok megsérteni, de valaki mégiscsak megrongálta ezeket, tehát ott nyilván felügyelet kell,  én nem gondolom, hogy ez az életképes megoldást, hogy az óvodai játszótereket így, úgy, amúgy nyitva tartsuk, az a megoldás, hogy próbáljunk lehetőségeket találni arra, hogy fölújítsuk a játszótereinket, és akkor lesz nyilvános játszótér. Olyan játékokat kell oda telepíteni, amiket nem tud egy-két erős gyerek rögtön tönkretenni. Tehát biztos, hogy ez megoldás. A problémafelvetés az abszolút helyénvaló, én azt gondolom, hogy talán ebbe az irányba kellene megoldást keresni, hogy a meglevő játszótereket alkalmassá tenni ismét arra, hogy ott balesetmentesen és tartalmasan el tudják tölteni a gyerekek az időt.”

(forrás: képviselő-testületi ülés kép- és hanganyaga, 2012.04.25)

Feltétlenül értékelendő, hogy Hortobágyiné Németh Tünde képviselő asszony folyamatosan nyomon kíséri a városunkat érintő fontos felvetéseinket, és a bejegyzés megjelenése után alig néhány órával máris a testület elé terjesztette játszóterekkel kapcsolatos írásunkat. Sajnáljuk, hogy a téma hosszas tárgyalása ellenére megnyugtató választ nem kaptunk.

Várjuk az előrelépést, hiszen ez a probléma nem a „megvalósíthatatlan nagy álom” kategóriába tartozik. Két-három használható játszótér kiépítése Kecelen némi odafigyeléssel, néhány jó ötlettel, és messze nem erőnk feletti anyagi ráfordítással viszonylag könnyedén megvalósítható lenne.

Folytatjuk... 

Játszótereink jelene

„…a közelmúltban megújultak az iskola épületei, új óvodák épültek. A település arculata jelentősen megváltozott; parkok, szökőkutak, köztéri szobrok, játszóterek varázsolják kulturálttá, lakhatóvá a várost.” –olvasható városunk honlapján.

Játszóterek, amelyek kulturálttá varázsolják Kecel várost?

Lássuk, miről is szól a valóság!

Czár László (Kecelmédia) közmeghallgatáson elhangzott felvetése szerint:

 

„A központban van két nagyon beépítetlen terület. Itt a körforgalomnál, illetve a volt zárda területén. Van-e valamilyen beépítési kötelezettség, vagy ezek meddig maradnak parlagon? Mert mondjuk egy játszótér lehet, hogy ráférne a városra. A liget, az…

Tehát hogy milyen kötelezettségük van a vállalkozóknak? Mert tényleg nincsen biztonságos játszótér, gyerek viszont -hála Istennek- van sok.”

Forrás: a Közmeghallgatás kép- és hanganyaga, 2012. február 15. 

Czár László felvetésére egyetlen mondatban sem érkezett válasz.

A Keceli körkép is foglalkozott a témával a közelmúltban:

Megtudhattuk, hogy játszótereink nem felelnek meg a játszótéri szabványban előírtaknak, „ami annyit jelent, hogy konstrukciójukban, anyagukban, elhelyezésükben az esésvédelem hiányában fokozottan balesetveszélyesek. Jól látható ezeken a játékokon, hogy már nem biztonságosak. A több évtizedes eszközökre ráfér a csere.”

Forrás: Keceli Körkép, 2012. március 16.

Minden kisgyermekes szülő tisztában van azzal, hogy Kecel város nyilvános játszótereinek állapota évek óta súlyos, aggodalmat keltő. Lassan nem marad olyan játszóterünk, ami egyáltalán használható, ha nem is felel meg a szabványban előírtaknak. Szálkás faoszlopok, összegörbült vázú, csikorgó vashinták, szakadt kötélháló, hegyes, éles kiálló tárgyak, a játszóeszközök alatt kemény, agyagos föld, jobb esetben fű, ami legtöbbször kisebb-nagyobb kődarabokat vagy állati ürüléket rejt, néhol kikandikáló betonalapok... ilyen az általános kép.

Nyilvánvalóan nem az óvodák folyamatosan ellenőrzött, karbantartott játszótereiről beszélünk, hanem a nyilvános, mindenki számára elérhető és használható játszóterekről, melyekben nem túl sok évvel ezelőtt még élénk társadalmi élet folyt, mára viszont legtöbben messziről elkerüljük őket.

Sokan csak legyintünk: Majd keresünk jobb játszóteret!   Igen, de hol?   Valahol vidéken?
A szomszédos városokban valóban van néhány! Úgy hallottuk, hogy Kiskőrösre például sokan járnak át játszani.

Nézzük meg, hogy miért! 

 

Ahogy fotóinkon látható, a játszótér semmiben sem különleges, „egyszerűen csak” biztonságos, tiszta és elkerített (kóbor állatok számára megközelíthetetlen).

Egy biztos: nem kell kutyaürüléket és üvegszilánkokat kerülgetni az ide érkező gyermekeknek.

Ezzel szemben Kecel játszóterei:  

A fotók magukért beszélnek.

Mit tehet az aggódó szülő?

Építhet például játszóteret a saját kertjében. Ha nincs erre lehetősége, akkor marad a számítógép és a TV. Hasznos elfoglaltságot jelent ez a gyermekek számára? Szinte mindegy, mert úgy fest, hogy városunkban jelenleg – és sajnos már jó ideje – ez a legbiztonságosabb.

Valóban ennyire tehetetlen a város vezetése? Tényleg el kellene fogadnunk, hogy évek óta képtelenek kialakítani legalább 2-3 használható játszóteret a városban?
Mennyire értünk egyet a fent olvasható idézettel? Lehet-e „kulturált és lakható” az a város, amelyben a következő generációra ennyire nem gondolnak?

Azért mielőtt végleg elcsüggednénk, szolgálunk egy jó hírrel is:

Az elmúlt hetek örömteli eseményeinek következményeként ugyanis most már legalább reménységünk lehet abban, hogy 2-3 év múlva fontossá válik ez a kérdés polgármesterünk számára is.

Tartós közlekedési akadály az 54-es főúton

Minden bizonnyal felfigyeltek keceli lakos társaink az útakadályra, amit hetek óta kerülgetni kényszerülünk az 54-es főúton.

A terelés nincs előre kitáblázva, pedig áttereléssel végzett közúti munkálatok esetén ismétlődő előrejelzést írnak elő a szabályok. A szakasz ráadásul fokozottan balesetveszélyes, a Kecel központ felől érkezők ugyanis, akik az útakadály kikerülése miatt a szembejövő sávba kényszerülnek, gyakorlatilag képtelenek az útszakasz biztonságos belátására, az előttük lévő éles kanyar miatt. A Soltvadkert felől közlekedők pedig éppen a kanyarból kiérkezve szembesülnek a váratlan körülménnyel.

A terület egyébként csupán az aszfaltozásra vár... immáron több hete.

Utánajártunk... Egyesek szerint a közút fenntartói, mások szerint viszont a Kecelvíz Kft. feladata lenne a munkálatok befejezése, ahogy a balesetveszély elhárítása is.

Nem felelőst szeretnénk keresni, hanem megoldást erre a 

-azért valljuk be, nem túl bonyolult- problémára.

---------------------------------

Bejegyzésünk megjelenése után a munkálatokért felelős cég ügyvezetője levélben értesítette blogunkat az útszakaszon végzett munkálatok ütemtervéről, és azok várható befejezéséről.

Hangsúlyozta, hogy ez a valóban nem túl bonyolult probléma egyike azoknak, amik legalább idővel megoldódnak.

Mivel levele közzétételéhez nem járult hozzá, ezért további részleteket nem közlünk.

Az helyreállítás másnap megtörtént, a forgalomkorlátozás megszűnt.

Örülünk annak, hogy írásunk ezúton halló fülekre talált.